Oktatás

A történelem segédtudományai: Epigráfia. Szeminárium

Tematika / vázlat

Követelmények:

A kurzus során néhány, a magyar középkorból fennmaradt feliratos emléket dolgozunk fel közösen (ezért a személyes részvétel alól felmentés nem kérhető). A hallgatók továbbá az egyes feliratokhoz kapcsolódóan különböző tudományos közleményeket ismertetnek rövid referátum formájában.

Bevezető tematika:

Az epigráfia mint történeti segédtudomány. Középkori epigráfia. A feliratos emlék fogalma. Középkori epigráfiai kutatások Európában, különös tekintettel Rudolf Michael Kloos (1926–1982) munkásságára. A feliratos emlékek osztályozása. Epigráfiai írások: fogalmak, korszakolás.

Általános irodalom:

Kubinyi András: Epigráfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Budapest, 1986. (második, bővített kiadás) p. 43–60.

Kubinyi András: Epigráfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Budapest, 1998. p. 142–159.

Kubinyi András: Epigráfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Budapest, 2001. (második, javított, átdolgozott kiadás; további kiadások: 2003., 2006.) p. 126–139.

Várady Zoltán: Gótikus minuscula feliratok a Dunántúlon. (IPF Kiskönyvtár 4.) Szekszárd, 1999.

Várady Zoltán: Humanista capitalis feliratok a Dunántúlon. (IPF Kiskönyvtár 9.) Szekszárd, 2002.

Várady Zoltán: A középkori latin betűs epigráfia íráskorszakai, a feliratok érdekességei és kiegészítési lehetőségei. In: Acta Universitatis Szegediensis: acta historica, 124. (2006) p. 39-52.

Referátumbanban feldolgozandó közlemények

Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest–Kolozsvár, 2002. (feldolgozandó részek: 79–83., 96–100.)

Entz Géza: Középkori építészetünk munkaszervezetének kérdéséhez. Archaeologiai Értesítő 79. (1952) 147–150.

Éber László: A domonkosrendiek budavári templomának maradványai. Budapest Régiségei 9. (1906) 206–208.

Éber László: A budai felhévizi Szentháromság templom maradványai. Budapest Régiségei 9. (1906) 209–211.

Kolba Judit: Románkori feliratos sírkőlap. Folia Archaeologica 14. (1962) 111–123.

Kubinyi András: Rabok feliratai a budai Csonkatoronyban. Budapest Régiségei 18. (1958) 519–525.

Kubinyi András opponensi véleménye (Gerőné Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában című kandidátusi értekezéséről). Művészettörténeti Értesítő 30. (1981) 67–71. (feldolgozandó rész: 70–71.)

Lővei Pál: A Boldogasszony-plébániatemplom középkori sírköveiről. In: Mátyás-templom. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013). Szerk.: Farbaky Péter, Farbakyné Deklava Lilla, Mátéfy Balázs, Róka Enikő, Végh András. Budapest, 2015. 89–91.

Mezey László: Az aracsi kő olvasatához. Archaeologiai Értesítő 85. (1958) 189–191.

Patay Pál: Corpus campanarum antiquarum Hungariae. Magyarország régi harangjai és harangöntői 1711 előtt. Budapest, 1989. (feldolgozandó rész: 11–17.)

Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei. Budapest, 2020. (harmadik kiadás) (feldolgozandó rész: 13–28.)

Takács Imre: Esztergomi síremléktöredékek a 13. századból. Ars Hungarica 16. (1988) 121–132.

Trogmayer Ottó: Jó emlékezetű Márk püspök. Műemlékvédelem 36. (1992/3.) 145–146.

Várady Zoltán: Az uralkodói pecsétek feliratainak epigráfiai vizsgálata. Ars Hungarica 41. (2015) 159–172.

Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és síremlékei. Košice, 1931. (feldolgozandó részek: 137–140., 172–173.)


A történelem segédtudományai: Történeti ikonográfia. Szeminárium

Tematika / vázlat

Követelmények:

15–20 perces kiselőadás készítése az adott témához megadott irodalomból kiindulva (ajánlatos a további anyaggyűjtés, az irodalom kiegészítése!). Az előadáshoz vetítettképes prezentációt (ppt vagy prezi stb.), valamint egy egyoldalas hand-out-ot kell készíteni, amelyet a helyszínen a hallgatóságnak ki kell osztani. Az elhangzott előadásokat közösen értékeljük, felhívjuk a figyelmet az előadás erősségeire és gyengeségeire.

Bevezető tematika:

Az ikonográfia fogalma. A művészettörténeti és a történeti ikonográfia elhatárolása. A történeti ikonográfia korszakai a reneszánsz arcképgyűjteményektől a szakirodalmi feldolgozásokig. A történeti ikonográfia tárgya, feladata, módszertana. A hitelesség és forrásérték kérdéskörei. A történeti ikonográfia mint történeti segédtudomány jelentősége.

Általános irodalom:

Basics Beatrix: Történeti ikonográfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Budapest, 1998. p. 40–50.

vagy:

Basics Beatrix: Történeti ikonográfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Budapest, 2001. (második, javított, átdolgozott kiadás; további kiadások: 2003., 2006.) p. 35–43.

és

Cennerné Wilhelmb Gizella: Történeti ikonográfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Budapest, 1986. (második, bővített kiadás) p. 331–344.

A kurzus során kidolgozandó (választható) ikonográfiai témák:

1.) Szent István

Lepold Antal: Szent István király ikonográfiája. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. III. Szerk. Serédi Jusztinián. Budapest, 1938. p. 113–154.

Knapp Éva: A Szent István-ikonográfia megújítási kísérletei a 17-18. századi sokszorosított grafikában. In: „Hol vagy István király?” A Szent István-hagyomány évszázadai. Szerk. Bene Sándor. Budapest, 2006. p. 214–236.

2.) Szent László

László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. (Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4.) Budapest, 1993.

Lukács Zsuzsa: A Szent László-legenda a középkori magyar falképfestészetben. In: Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Szerk. Mezey László. (Hungaria Sacra 1.) Budapest, 1980. p. 161–204.

3.) Árpádházi Szent Erzsébet

Ipolyi Arnold: Magyar ikonographia. Magyarországi Sz. Erzsébet képei. In: Ipolyi Arnold: Műtörténeti Tanulmányok. (Ipolyi Arnold kisebb munkái 4.) Budapest, 1887. p. 535–566.

4.) Nagy Lajos

Dercsényi Dezső: Nagy Lajos ikonográfiája. Szépművészet 2. (1941) p. 239–241.

5.) Hunyadi Mátyás

Balogh Jolán: Mátyás király arcképei. In: Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. I. Szerk. Lukinich Imre. Budapest, 1940. p. 437–548.

Henszlmann Imre: Adalékok a magyar ikonographiához. I. Mátyás király egykorú arczképei. Archaeologiai Közlemények 2. (1861) p. 117–125.

Csontosi János: Mátyás király és Beatrix királyné arczképei Corvin-kódexekben. Archaeologiai Értesítő 8. (1888) p. 97–115., 209–220., 310–326.

6.) Várábrázolások

Cennerné Wilhelmb Gizella: A dunántúli végvárábrázolások tipológiai kérdései. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. (1978) p. 139–148.

Rózsa György: Régi várképek. Budapest, 1959. (második kiadás) (Braun-Hohenberg-féle magyar városképek)

7.) Pázmány Péter

ifj. Vayer Lajos: Pázmány Péter ikonográfiája. Budapest, 1935. (Különlenyomat a Századok 1935. évi 7–8. füzetéből)

8.) A Widemann-metszetek után készült olajportrék

Cennerné Wilhelmb Gizella: Widemann-metszetek után készült olajportrék. Folia Archaeologica 8. (1956) p. 169–182.

9.) Ehrenreich Ádám munkássága

Rózsa György: Ehrenreich Ádám forrásai. Művészettörténeti Értesítő 3. (1959) p. 61–67.

10.) Martinovics Ignác

Vayer Lajos: Martinovics képmásai. Századok 79–80. (1945–1946) p. 138–146.

11.) A Zrínyi kirohanása téma (Peter Krafft képe nyomán)

Galavics Géza: A Zrínyi kirohanása téma története (Peter Krafft képe és hatása). Művészet Magyarországon 1830–1870. Kiállítás a MTA MKCS és a MNG rendezésében, Magyar Nemzeti Galéria, 1981. augusztus–november. I. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György. Budapest, 1981. p. 61–66.

12.) Petőfi Sándor

Rózsa György: Petőfi képmásai. Irodalomtörténet 39. (1951) p. 207–217.

13.) Kossuth Lajos

Fejős Imre: Kossuth fényképei. Folia Archaeologica 8. (1956) p. 197–203.

14.) A Magyar Történelmi Képcsarnok

Basics Beatrix: Képtár és történelmi képcsarnok. Egy főpapi magángyűjteményből nemzeti panteon. Múzeumcafé 52. (2016/2.) p. 88–101.

Fejős Imre: A Magyar Történelmi Képcsarnok 75 éve (1884–1959). Művészettörténeti Értesítő 8. (1959) p. 285–289.

15.) Történeti művek illusztrálása

ifj. Vayer Lajos: A történeti művek illusztrálása. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Írták tanítványai. A kiadásért felelős: Kumorovitz L. Bernát, Szilágyi Loránd. Budapest, 1938. p. 507–524.


A történelem segédtudományai: Numizmatika. Szeminárium

Tematika / vázlat

Követelmények:

A kurzus célja a félév során tárgyalt alapvető numizmatikai ismeretanyag elsajátítása. A félév végén az elhangzottak és a megadott irodalom alapján szóbeli számonkérésre kerül sor.

Tematika:

A kurzus tematikai szempontból két részre oszlik. Az első részben a numizmatika mint történeti segédtudomány általános jellemzőit, módszertanát ismerjük meg, a második részben a kurzus résztvevői — mintegy esettanulmányként — a magyar pénzverés első fél évezredébe kapnak betekintést.

I. Bevezetés a numizmatikába:

Mi a numizmatika? A numizmatika tárgyköre. A pénzérmék anyagai. A pénzérme részei.

A pénzverés korszakai:

Antik pénzverés: Görög pénzverés (Kr.e. VII. század utolsó harmadától–Kr.e. 31.). Római pénzverés (Kr.e. III. század első évtizedétől–Kr. u. 476/498.). Kelta pénzverés (Kr.e. 250–időszámításunk kezdete). Bizánci pénzverés (498–1453).

Középkori és újkori pénzverés (781–1892): Denárkorszak (781–13. század végéig). Garaskorszak (13/14.–15/16. század). Tallérkorszak (15/16. század–nemzeti pénzrendszerek kialakulásáig).

Nemzeti pénzrendszerek.

Euro.

Jelentősebb numizmatikai gyűjtemények Magyarországon.

Irodalom

Bíróné Sey Katalin: Antik és bizánci pénzverés. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Budapest, 1986. (második, bővített kiadás) p. 277–284.

Gedai István: Numizmatika. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Budapest, 1986. (második, bővített kiadás) p. 274–277., 284–291.

Gedai István: Pénztörténet. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Budapest, 1998. p. 233–250.

Gedai István – Torbágyi Melinda: Pénztörténet. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Budapest, 2001. (második, javított, átdolgozott kiadás; további kiadások: 2003., 2006.) p. 201–215.

Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát. Pénzek – érmek – gyűjtők. Budapest, 1984.

Káplár László: Pénz, érme, érem. Bevezetés a numizmatikába. (A tudás könyvtára) [Budapest, 1998.]

James Mackay: Érmék és éremgyűjtés. A legteljesebb képes enciklopédia. Kézikönyv a világ legcsodálatosabb érméihez, és professzionális útmutató egy látványos éremgyűjtemény felépítéséhez, 3000 színes illusztrációval. Ford. Vida István. Budapest, 2010. (második magyar nyelvű kiadás)

II. Magyar pénztörténet (1000–1540)

Középkori pénztörténeti kutatások Magyarországon.

Az Árpád-házi királyok kora (1000–1301). A magyar pénzverés kezdetei. A 12. századi aprópénz korszak. A friesachi denárok kora. A 13. század második fele. Pénzforgalom az Árpád-kori Magyarországon.

A vegyesházi királyok kora (1301–1540). Anjou-kori pénztörténet. A 15. század első fele. „A középkor alkonya”. A nemzeti király pénzverése Mohács után. Pénzforgalom a késő középkori Magyarországon.

Irodalom

Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése. Századok 124. (1990) p. 25–93.

Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Budapest, 1986.

Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000–1325. Budapest, 1916. (reprint: Budapest, 1991)

Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921. (reprint: Budapest, 2003.)

Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban. Budapest, 1958. (Budapest Várostörténeti Monográfiái XX.)

Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében. Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957) p. 25–49.

Parádi Nándor: Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. (XI–XVII. század) Archaeologiai Értesítő 90. (1963) p. 205–251.

Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában (1000–1526). (Gazdag föld – szegény ország). Századok 106. (1972) p. 561–608.

Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei. Budapest, 2020. (harmadik kiadás)


Magyarország művelődés- és kultúrtörténete I. Proszeminárium

  • A magyarság letelepedése, társadalmi szerkezete, mindennapi „természeti” és „épített” környezete, anyagi kultúrája (a háztartások eszközei; munkaeszközök; kézművesség)
  • Népesség, migráció, fontosabb társadalmi változások a XI–XVI. században
  • Az államszervezet alakulása (a XVI. század közepéig)
  • Vallásos élet; az egyházszervezet főbb jellemzői Magyarországon a XI–XVI. század időszakaiban
  • A közlekedés; utak, útvonalak; a közlekedési eszközök és az infrastruktúra fejlődése a XI–XVI. század folyamán
  • A művelődés, szellemi kultúra (irodalom, zene, szórakozás), a társadalom műveltségi viszonyainak alakulása; az iskolai oktatás története a XVI. századig
  • Ház-, lakás- és település-típusok; a településszerkezet és a lakótér változásai a XI. századtól a XVI. századig
  • Technikai fejlődés, a munkahelyek változásai; életkörülmények, az életmód alakulása; viselet, egészség-, illetve közegészségügy; javak és szolgáltatások (XI–XVI. század)
  • Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében; termőföld, erdő és víz összefüggései a XI. századtól a XVI. századig

(Használat, társadalmi elterjedtség, a témáról szóló források, adatok, vonatkozó jogszabályok; illetve hogy mindezek milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra, a politikára stb.)

Irodalom:

I. Kötelező irodalom:

Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században. Századok 90. (1956) p. 517–555.

Endrei Walter: A középkor technikai forradalma. (Gyorsuló idő). Magvető Kiadó, Budapest, 1978.

Hogyan éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Szerk. Hanák Péter. Gondolat, Budapest, 1980. p. 7–47.

Magyar művelődéstörténet. Szerk. Kósa László. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Budapest, 1998. p. 11–135.

Régi magyar öltözködés. Viseletek dokumentumok és források tükrében. Szerk. Mojzsis Dóra. (Magyar Hírmondó). Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988.

K. Csilléry Klára: A magyar népi lakáskultúra kezdetei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. p. 167–298.

Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Gondolat, Budapest, 1969.

II. Választható irodalom (azaz egy választott munka ismerete kötelező):

A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. (Dél-Alföldi Évszázadok 13.) Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2000.

E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában. (Mindennapi Történelem) Corvina, Budapest, 2008.

Endrei Walter – Zolnay László: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Corvina, Budapest, 1986.

Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 1.) Aurora Könyvek, München, 1982.2 p. 7–206

Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség. Corvina Kiadó, Budapest, 1974.

Kovács S. Tibor: Huszárfegyverek a 15–17. században. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2010.

Laszlovszky József – Rácz Miklós: Monostorossáp, egy Tisza menti középkori falu. Monostorossáp, a Deserted Medieval Village and its Landscape. (Dissertationes Pannonicae 7.) ELTE Régészettudományi Intézet, Budapest, 2005.

László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. (Népkönyvtár 4.) Magyar Élet, Budapest, 1944.2 (reprint: MÚZSÁK, Budapest, 1988., PÜSKI, Budapest, 1997.)

Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 1979.

Mester Edit: Középkori üvegek. (Visegrád Régészeti Monográfiái 2.) MNM Mátyás Király Múzeuma, Visegrád, 1997.

Szabó István: A magyarság életrajza. (A Magyar Történelmi Társulat Könyvei 8.). Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1941. (reprint: az Akadémiai Kiadó reprint sorozata, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.) p. 7–81.

Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Történelmi tanulmány. Dick Manó Könyvkereskedése, Budapest, 1917. (reprint: MAECENAS, Budapest, 1988.) p. 22–85. (+ 243–263.)

Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 32.) MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2004.

III. Ajánlott irodalom

Alltag und materielle Kultur im mittelalterlichen Ungarn. Herausgegeben von András Kubinyi und József Laszlovszky. (Medieum aevum quotidianum 22.) Krems, 1991.

Kristó Gyula: Magyarország története. 895–1301. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Budapest, 2019.

Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története. 1301–1526. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Budapest, 2019.

La formation le développement des métiers au moyen âge (Ve-XIVe siècles). Colloque international organisé par Le Comité des Recherches sur les Origines des Villes tenu à Budapest 25-27 Octobre 1973. Volume publié sous la direction de László Gerevich et par les soins de Ágnes Salamon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.

Magyar művelődéstörténet. I. Ősműveltség és középkori kultúra. Szerk. Váczy Péter. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1939. (reprint: Babits Magyar-Amerikai Kiadó Kft., Szekszárd, 1990.)

Magyar művelődéstörténet. II. Magyar renaissance. Szerk. Mályusz Elemér. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1939. (reprint: Babits Magyar-Amerikai Kiadó Kft., Szekszárd, 1991.)

Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet. 1000–1945. Pannon Könyvkiadó, Budapest, 1992. p. 5–45.


A műgyűjtés és a nagy múzeumok története Magyarországon. Előadás

  • Múzeumtípusok az újkori európai művelődéstörténetben
  • A hazai kezdetek — a Ratio Educationis múzeumi rendelkezései
  • A Magyar Nemzeti Múzeum létrejötte, reform- és neoabszolutizmus kori szabályozások. Műgyűjtés a korabeli Magyarországon.
  • Múzeumi jogalkotás és intézményfejlesztés a dualizmus idején (Szakági múzeumok, regionális múzeumalapítások). Gyűjtők és magángyűjtemények a dualizmus idején. A Tanácsköztársaság „múzeumügye”.
  • Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem / Magyar Nemzeti Múzeum (A gyűjteményegyetemi törvény, a közgyűjteményi törvény, „Lex Hóman”). Múzeum és magángyűjtemény a két világháború között.
  • A múzeumügy sztálinista rendszere („Lex Ortutay”, „Lex Révai”, az 1954. évi 4. és 13. törvényerejű rendeletek)
  • A megyei múzeumi hálózat létrejötte és virágkora (Az 1963. évi 9. törvényerejű rendelet és módosításai)
  • Múzeumügy a rendszerváltozás után (A kulturális törvény és az örökségvédelmi törvény)

Irodalom:

I. „Múzeumi” törvények:

A magyar országos Széchényi-könyvtárról szóló 1807. évi XXIV. törvénycikk

A Nemzeti Muzeum felállításáról, és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről szóló 1808. évi VIII. törvénycikk

A nemzeti Muzeumról szóló 1836. évi XXXVII. törvénycikk

A herceg Eszterházy-féle képtár, kézrajz- és rézmetszet-gyűjtemény megvétele tárgyában megalkotott 1871. évi XI. törvénycikk

Lotz Károly művészi hagyatékának az állam részére való megszerzéséről szóló 1907. évi XII. törvénycikk

Az „Országos Ráth György Muzeum” létesítéséről szóló 1907. évi XIII. törvénycikk

Nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről szóló 1922. évi XIX. törvénycikk

A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéseiről szóló 1929. évi XI. törvénycikk

A Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934. évi VIII. törvénycikk

A múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. törvényerejű rendelet

A műszaki emlékek védelméről szóló 1954. évi 4. törvényerejű rendelet

A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

II. Kötelező irodalom:

Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története. 1802–1847. Folia Archaeologica 16. (1964) p. 267–281.

Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története. 1848–1944. Folia Archaeologica 17. (1965) p. 285–301.

Hóman Bálint: Múzeumok és könyvtárak. In: Hóman Bálint: Művelődéspolitika. (Hóman Bálint Munkái) Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1938. p. 353–411.

Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772–1846). Tanulmányok. Szerk. Belitska-Scholtz Hedvig. (Művészettörténeti füzetek / Cahiers d’histoire de l’art 17.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985.

Kovács Ágnes: A hajlított kalap. Elhurcolt magyar műkincsek. Noran Libro, Budapest, 2018.

Molnos Péter: Elveszett örökség. Magyar műgyűjtők a 20. században. Kieselbach, Budapest, 2017.

Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Szerk. Holló Szilvia Andrea, Gali Ágnes. Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Budapest, 2002.

Papházi János: A Habsburgok „Kunst- und Wunderkammere”. Múzeumcafé 52. (2016: 2. sz.) p. 172–187.

Tóth Ferenc: Mű-Kincs-Tár. Művészeti közgyűjtemények Magyarországon, 1802–1906. (MúzeumCafé könyvek 3.) Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2017.


Kulturális igazgatás és projektmenedzsment. Előadás

A tárgy célja a hazai kulturális igazgatás rendszerváltozás után kialakult rendszerének, a jogszabályi környezetnek, valamint az egyes intézmények működése során alkalmazható vezetési struktúráknak, a projekttervezés elemeinek (költségvetés, ütemterv stb.) értékelő-elemző bemutatása.

Tematika:

1) Kulturális ágazati irányítás és érdekegyeztetés Magyarországon — a rendszerváltozástól napjainkig. Országgyűlés, kormány, minisztériumok, hivatalok (háttérintézmények): feladat- és hatáskörök. Érdekegyeztető fórumok, szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek.

2) Közművelődési terület.

Jogszabályok, feladatok, intézménytípusok, fenntartók, szakmai szervezetek.

3) Közgyűjteményi terület.

Jogszabályok, feladatok, intézménytípusok, fenntartók, szakmai szervezetek.

4) Művészeti terület.

Jogszabályok, feladatok, intézménytípusok, fenntartók, szakmai szervezetek.

5) Örökségvédelem.

Jogszabályok, feladatok, intézménytípusok, fenntartók, szakmai szervezetek.

6) Kultúrafinanszírozás.

Normatívák és pályázatok. NKA, MMA.

7) Az intézmény és az intézményvezető lehetőségei I.

Költségvetés, üzleti terv, munkaterv, projektszemlélet (költségterv, ütemterv, kockázatkezelés). Projektek, fejlesztések, kulturális turisztikai attrakciófejlesztés.

8) Az intézmény és az intézményvezető lehetőségei II.

Szervezetalakítás, vezetési struktúrák, működtetés, üzemeltetés, marketing, kommunikáció.

Kötelező irodalom:

Az ágazati törvények hatályos szövege:

  • a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény
  • a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
  • a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
  • a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
  • a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
  • az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
  • a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény
  • a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény

Rózsás Eszter: Kulturális igazgatás. In: Közigazgatási jog. Különös rész. Szerk. Bencsik András – Rózsás Eszter. (Institutiones Juris — Dialóg Campus Tankönyvek). Budapest–Pécs, [2018.] 235–249.

Ajánlott irodalom:

Máig ható előképek

Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917–1932). Válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Glatz Ferenc. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990.

Hóman Bálint: Művelődéspolitikai írások. A tanulmányokat válogatta és a kötet szerkesztette Turbucz Péter. Attraktor, Gödöllő, 2015.

Varga Ágota: Aczél-történetek. Beszélgetések tiltott, tűrt és támogatott kortársakkal Aczél Györgyről és a Kádár-korszakról. Alexandra, [Budapest, 2013.]