A muszlim pénzverdék újabb adattára

Eduard von Zambaur (1866–1947) máig megkerülhetetlen, és a szerző halála után megjelent munkája jó nyolcvan évvel ezelőtt készült el (Zambaur, Eduard, von: Die Münzprägungen des Islams zeitlich und örtlich geordnet. I. Band: Der Westen und Osten bis zum Indus mit synoptischen Tabellen. Franz Steiner Verlag, Wiesbaden, 1968.). Kiadását a második világháború viszontagságai hátráltatták, de posztumusz közzététele óta a muszlim numizmatika művelése elképzelhetetlen ezen kézikönyv használata nélkül. Zambaur a muszlim pénzkibocsátásokat verdék szerint rendszerezte, az általa alkalmazott muszlim numizmatikai földrajz segítségével könnyebb az egyes kibocsátások értelmezése, szélesebb összefüggésbe helyezése. Hatalmas műve mégis torzó maradt, mivel abból kimaradtak a távol-keleti muszlim veretek.

Zambaur munkáját az 1970-es évek óta egy török kutató, Ömer Diler (1945–2005) folytatta. Három évtizedes anyaggyűjtésének eredményeit új kézikönyvben kívánta közreadni, korai halála azonban megakadályozta a kézirat lezárásában. Két barátja és felesége szerencsére művét befejezték és sajtó alá rendezték. Az 1793 számozott oldalból álló, három kötetes, kétnyelvű (angol-török) munka 2009-ben látta meg a napvilágot. Diler műve immáron gyakorlatilag a teljes muszlim világot lefedi.

Az első kötet hasznos útmutatókkal kezdődik (rövidítések, átírások, angol-török szakszótár, a muszlim hónapnevek és rövidítéseik, a díváni írással kifejezett számértékek, az arab ábécé betűi, a keltezési rendszerek, valamint használati útmutató), majd a tulajdonképpeni adattárral folytatódik, amely a teljes második kötetet is kitölti. Az egyes verdék alfabetikus sorrendben, de az arab ábécé sorrendjében követik egymást (ez a latin sorrendhez szokott olvasó számára olykor nem kis nehézséget jelent), arany-, ezüst- és rézkibocsátásaikat Diler táblázatos formában és időrendben közli, minden egyes esetben a szükséges szakirodalmi hivatkozással aládokumentálva. A hivatkozások számokkal utalnak az egyes bibliográfiai tételekre (valamint az oldal- illetve a katalógus-sorszámra), ez némiképp nehézkessé teszi a kézikönyv használatát, hiszen egyúttal a bibliográfiát tartalmazó kötetet is folyamatosan forgatni kell. A harmadik kötetben még két fontos adattárat találhatunk: a kibocsátó államok listáját, valamint a kibocsátó dinasztiák jegyzékét és legfontosabb adatait.

A bibliográfia 38 név szerint rendezett szakmunkával kezdődik, majd számozással folytatódik, utóbbi összesen 1623 tételt tartalmaz. Az irodalomjegyzékbe nemcsak monográfiák és szakcikkek, hanem hangsúlyosan típus-, gyűjteményi és árverési katalógusok, sőt árlisták is bekerültek. Ezek után következik megint alfabetikus sorrendben pár száz fontos, de ritkábban hivatkozott szakmunka.

Az irodalomjegyzékek után található a pénzverdék angol alfabetikus indexe, majd 8 térkép, közülük némelyik kihajtható, kivitelezésük felhasználóbarát, így könnyen meg lehet találni rajtuk az egyes pénzverdéket.

Ömer Diler munkája megkerülhetetlen kézikönyv. Továbbfejlesztette és kiegészítette Eduard von Zambaur monumentális munkáját, ezért használata mindazok számára ajánlott, akik muszlim pénzeket gyűjtenek, vagy muszlim pénztörténettel foglalkoznak.

Diler, Ömer: Islamic mints. İslâm darp yerleri. 1–3. Spink, İstanbul, 2009. 1793 p., ill., ISBN 978-975-8428-18-2