Idén szeptemberben egy erasmus+ ösztöndíjnak köszönhetően 11 napot tölthettem Dalmáciában. Ez volt a második alkalom, és ahogy először (tavaly), most is hungarika-feltárást végeztem: egy néhai osztrák sorhajóhadnagy – dr. Karl Stockert (1873–1932) – spalatói régészeti múzeumba került éremgyűjteményének késő középkori és kora újkori magyar anyagát dolgozhattam fel.
Ezúttal már felfegyverkezhettem első világháború előtt megjelent osztrák kiadású útikönyvekkel (sajnálatosan a modern baedekerek idegesítően bugyuták, és sokszor „csak” a lényeg nincs bennük), így most már érdemben sikerült befejeznem Észak- és Közép-Dalmácia felfedezését, sőt még Boszniában, Mostarban is jártam. És mindenütt a néhai Osztrák-Magyar Monarchia kulturális nyomai és elképesztő kulturális örökségi elemek fogadtak.
Kutatásaim során ugyanis megkértem a horvát kollégákat, hogy ha már egy osztrák alapítású múzeumban vagyunk, nézzék meg a könyvtár anyagát, hátha vannak régi (azaz 1920 előtti kiadású) osztrák útikönyveik Dalmáciáról. A kérésem utáni másnap reggelen már egy rakat régi útikönyv várt az asztalon. Jól megírt, informatív reisefühererek, és eltekintve attól, hogy több mint 100 év eltelt, jól használhatóak (mondjuk gyógyszertárat vagy vendéglőt nem ezek alapján keresnék, ahogy a hajómenetrendek is frissítésre szorulnak), térképekkel és a korszak színvonalán álló fényképekkel illusztrálva.
Hogy ezekre a régi kiadványokra miért is lehet szükség? Erre legyen elég egy zárai eset. Régi vágyam volt a Szent Simeon-szarkofág megtekintése, mert ezen látható Nagy Lajos magyar király egyik kortárs és hitelesnek tekinthető ábrázolása. A szarkofághoz nem lehet közel menni, kiadványt róla a templomban nem árulnak, és a kérdésre, hogy van-e fénykép, kiadvány, a mogorva őr csak annyit mondott, nincs, ha valakit érdekel, keressen róla képet a google segítségével… Végül a bencés apácák könyvesboltjában találtam egy 1988-as, még jugoszláv kiadású művészeti albumot, amiben néhány kép a szarkofágról is szerepel.
Más esetekben, különösen információért tényleg érdemes az öreg reiseführereket lapozgatni. Kifejezetten sok érdekesség található a városokról, így a Zára – Sebenico – Trau – Spalato útvonalon megtett művelődéstörténeti kirándulásomat nagyban színesítették…