Kiindulás
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának (NKE NITK) tanárszakos és bölcsész képzései 2025 őszén indultak el. A két szak alapdokumentumai elkészültek, a jogszabály által előírt bejelentést az illetékesek az Oktatási Hivatal felé megtették, az akkreditációhoz szükséges dokumentumok előkészítése viszont még most is zajlik (a vonatkozó jogszabály szerint az akkreditációs eljárás megkezdésére az intézménynek 3 év áll rendelkezésre, ez praktikusan még 2 évet jelent).
Az alapszakos (bölcsész) képzés tantervi hálója alapvetően megfelel a hazai gyakorlatnak, azt az ígéretet hordozza, hogy rövid időn belül a mezőny élvonalába kerülhet, ehhez azonban apróbb finomításokra és az oktatói gárda ennek megfelelő módosítására lenne szükség. Viszont égetően hiányzik a mesterképzés, ennek kidolgozása jelen sorok írójának többszöri sürgetésére és kidolgozásra történő felajánlkozására sem kezdődött el.
A tanárszakos képzés tantervi hálója az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem által vezetett konzorcium keretei között kidolgozott reformhoz illeszkedett, erről azonban mára kiderült, hogy az gyakorlatilag megbukott. A tanulságok levonását már megkezdték a kísérleti projekt intézményében, így az egyértelműen károsnak bizonyult konstrukció fenntartása másutt sem indokolt. Ezért olyan tanárképzési modul kidolgozására van szükség, amely egyrészt illeszkedik a tudományegyetemek gyakorlatához, másrészt fenntartja a képzések gyakorlatorientált jellegét (nem elfelejtve, hogy „gyakorolni” ott lehet, ahol elméleti tudás is van).
Nem lehet továbbá azt a tényt sem elhallgatni, hogy az előbb említett „egri reform” élharcosának, aki a Kármelitából kézivezérléssel akarta irányítani a hazai tanárképzést, árnyéka rávetült az NKE NITK-re is (ez az árnyék egészen fura módon öltött testet, hiszen az illető többször is megjelent kari értekezleteken, hogy „kinyilatkoztatásaival” irányt mutasson; jelen sorok írója „lelkesen” jegyzetelte az illető felszólalásait, mert nem akarta elhinni, hogy a 21. században ilyen gondolatok egyáltalán még elhangozhatnak…). Első lépésként éppen ezért kari és tanszéki szinten is a szembenézésre és szükséges konzekvenciák levonására kell(ene) sort keríteni. Írásommal ezt a folyamatot szeretném elősegíteni, elsősorban a történelem szakok vonatkozásában.
Miért van szükség az NKE NITK történelem alapszakos és tanárszakos képzéseire?
Felmerül a kérdés, hogy kell-e egyáltalán az NKE-n ilyen képzés, és ha igen, az miben más, mint a fővárosban elérhető többi képzés.
Onnan érdemes kiindulni, hogy ilyen országos tanárhiány esetében minden kiépült kapacitásra szükség van. Meglehetősen szűklátókörű lenne az az oktatáspolitika, ha ilyen helyzetben pusztán – az egyébként tényleg indokolt – politikai visszacsapás jegyében kapacitásokat szüntet meg.
Másrészt Budapesten még három tanárképző intézmény működik, közülük kettő világnézetileg elkötelezett, tehát kapacitásaik növelésével egy fontos alapelv sérülne: a Magyar Állam nem képezne elegendő számban tanárokat a világnézetileg semleges iskolák számára. A magyar társadalom többsége ugyanis nem vallásos, nagy tömegek szeretnék gyermekeiket nem egyházi fenntartású iskolába járatni. A harmadik tanárképzési intézmény rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal, fenntartásában kiváló budapesti elitgimnáziumok működnek gyakorlóiskolaként. Tudomásul kell azonban venni, hogy a sokszoros túljelentkezés ellenére az ELTE kapacitásai sem növelhetőek vég nélkül, másrészt a leendő tanárok zömmel nem belbudai és belpesti elitiskolákban fognak tanítani, tehát szükség van olyan intézményre is, amely a tanári gyakorlatot átlagos, vagy az átlagnál nem sokkal jobb iskolákban biztosítja.
Végezetül egy fontos szociális szempont is felmerül. A NITK hallgatói jelentős részben olyan vidéki diákok, akik számára az NKE által biztosított képzési konstrukció (kollégium, ösztöndíj) tette lehetővé a fővárosi egyetemi tanulmányokat. Sokuk számára egzisztenciális okokból egyszerűen nem elérhető a képzési spektrum más szelete. Ha ez a lehetőség megszűnik, a társadalmi felemelkedés egyik útja záródna el. Ráadásul a közszolgálati és a tanári pálya között eleve van strukturális átjárás: a jövő tanárainak nem árt, ha átlátják a közigazgatás (sőt a rendészettudomány és a hadtudomány) alapjait, az állam működését. Ezeket a szinergiákat szétvágni kizárólag bosszúállás miatt, meglehetősen szűklátókörű eljárás lenne.
Konkrét javaslatok
Bölcsészeti képzés
Egy jó tanárszak mellé és részben háttérként is szükség van párhuzamosan jó bölcsész képzésre is. A tanszék utánpótlását és szellemi holdudvarát ugyanis a kutatói pályára készülő bölcsészekkel lehet megteremteni. Alapvető az is, hogy a diszciplináris tárgyak oktatása közösen valósuljon meg a bölcsészek és a tanárisok számára. Az egyetem attól egyetem, hogy sokszínű, szabad, számtalan interakcióra és szinergiára lehetőséget biztosító képzési helyszín, ahol valódi közösség jöhet létre a különböző szakok hallgatóinak részvételével.
Az alapszakos tantervi háló alapvetően jónak mondható, de apróbb finomhangolására van szükség: csökkenteni kell a 20. századi órák túlsúlyát, nemcsak azért, mert a magyar történelem nem Horthy Miklós budapesti bevonulásával kezdődik (amelynek ideologikusan gyalázható előjátéka az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság volt, ugye), hanem azért is, mert a történelem szemlélet, gondolkodásmód, ezért a történettudomány módszertanához legalább ennyire hozzátartozik az ókor és a középkor ismerete is. Jelen sorok írója személyes sikerének tartja, hogy a középkor vonatkozásában sikerült elérni a kívánt szintet, így inkább az egyébként színvonalasan oktatott ókor vonatkozásában kellene még egy előadást beállítani: legyen egy félév ókori kelet története is!
Fájdalmasan hiányzik a mesterszak. Jelen sorok írója folyamatosan azt az álláspontot képviselte, hogy mielőbb (leginkább azonnal) el kell kezdeni az alapszakra épülő mesterszak(ok) alapdokumentumainak elkészítését, sőt lehetséges irányokat is felvázolt. Másfél év szélmalomharc után sem történt semmi. Nagyon ideje lenne ezt a munkát elkezdeni!
Mindezek után lehet elgondolkodni azon, hogy a tanszék oktatói hogyan tudnak bekapcsolódni egy doktori képzésbe…
Tanárszakos képzés
A tanárszakos képzés az egri kísérleti projekthez hasonlóan erősen az aktuális NAT-hoz kötött. Jelen sorok írójának azzal kellett szembesülnie, hogy az egyébként azonos tematikájú alapszakos és tanárszakos tárgyakat nem lehetett közösen megtartani, mert a tanárisok esetében „reflektálni” kell a NAT-ra; értsd: a bölcsészeknek szabad az Aranybullát tanítani, de a tanárszakosoknak azt kell, hogy a NAT mit mond az Aranybulláról…
A tanárszakon ebből következően alaposabb fazonigazításra van szükség. Ehhez kiváló útmutatást ad az egri kísérleti projekt elszenvedői által készített, már idézett reformjavaslat. Kérdéses, persze, hogy a továbbiakban mennyire kell együttműködni az egri képzési helyszínnel, és mennyire kellene inkább a nagy tudományegyetemek tanárképzési tapasztalati anyagát hasznosítani.
Néhány korrekcióra mindezektől függetlenül bizonyosan szükség van. Alapelvként érdemes rögzíteni, hogy nagyobb távolságot kell tartani az aktuális NAT-tól: olyan történeti tudást kell átadni, amelyet a majdani tanár képes adaptálni az akkor érvényes NAT-hoz. (Ellenkező esetben tudása értéktelen lesz.) A gyakorlati képzésekben számos felesleges redundancia mutatkozik (pl. értelmetlen már az elsőéves hallgatókat állandóan hospitálásra vinni, de a kirándulásszervezés módszertana című óra is elhagyható stb.), ezek helyett kívánatos lenne további diszciplináris tantárgyak beállítása. Kiindulásnak kell tekinteni, hogy a tanárszak diszciplináris tárgyai azonosak az alapszakos tárgyakkal. Példának okáért itt sem ártana egy félév ókori kelet története, de jó lenne egy történeti segédtudományok előadás is, hogy a hallgatók módszertani képzését megerősítsük.
Specializációk
A bölcsész képzéshez kapcsolódóan négy specializáció megindításáról született döntés, így a történelem alapszak hallgatói a képzés harmadik félévében négy lehetséges specializáció közül választhatnak. Közülük három, kihasználva a szinergiákból adódó előnyöket, nagyban épít az egyetem más karaival történő együttműködésre: így a választástörténet, a politikai perek specializációk az ÁNTK-val, míg a hadtörténelem a HTK-val együttműködésben valósulhat meg. Egyetlen saját erőforrásból építkező képzés a pénztörténet lehetne, amelynek bázisát a Nemzeti Pénzverésünk Fénykora Kutatóműhely (jelen sorok szerzőjének és tanítványainak tanszéki keretek között zajló kutatómunkája) képezi. „Természetesen” ez utóbbit nem indítja el az illetékes tanszék…
Oktatás- és tudománymetria
A történelem szakokat gondozó Történelem és Társadalom Tanszék jelenleg közel 20 oktatót foglalkoztat, a februári besorolások szerint: 2 egyetemi tanár, 4 egyetemi docens, 2 „közszolgálati” egyetemi docens, 6 adjunktus, 5 tanársegéd.
A tudományos és oktatási tevékenységgel kapcsolatos összkép első látásra is változatos, éppen ezért az oktatói gárda teljes oktatás- és tudománymetriai átvilágítására lenne szükség.
Jelen sorok írója ezt a munkát idén februárban, az akkor állományban lévő 19 oktató vonatkozásában, előzetesen elvégezte (ez persze nem helyettesítheti egy objektív, tehát tanszéken kívüli, külsős kolléga általi felmérés elvégzését). Az említett adatgyűjtés mindenki számára hozzáférhető, közérdekű adatbázisok (pl. MTMT, doktori.hu stb.) alapján készült, főbb adatai az alábbiak:
Tudományos címek: 1 fő MTA doktora (DSc), 4 fő habilitált doktor (dr. habil.).
A 19 fő közül 17 rendelkezett tudományos fokozattal (CSc, PhD).
A független Hirsch-indexek átlaga: 4,04 (a legmagasabb 13, a legalacsonyabb 0).
A független idézettség átlaga: 132,21 (a legmagasabb 796, a legalacsonyabb 0).
(Mivel tanszék oktatói közül többen nem az MTA II. osztályához és/vagy a Történettudományi Bizottsághoz vannak affiliálva, így nem lehetett vizsgálni a szakterületi (történettudományi), hanem „csak” az általános adatokat. Tudomásom szerint a legmagasabb szakterületi Hirsch-index: 18, a legmagasabb szakterületi idézettség: 1484).
Felsőoktatási művet, oktatási segédanyagot, egyéb oktatási művet a tanszék oktatói közül 5 fő készített (ebből egyetemi tankönyvet 2 fő írt).
Az önállóan (a 2025/26-os tanév második félévében) megtartott előadások átlagos száma: 0,53 (a legmagasabb érték: 6; a többség: 0).
Az önállóan (a 2025/26-os tanév második félévében) megtartott gyakorlatok átlagos száma: 1,47 (a legmagasabb érték: 4).
Végzett doktorandusszal 3 fő rendelkezik.
Az összkép alapján vannak tehetséges fiatal kutatók, akiket erősíteni, támogatni kell, de a közép- és felsőmezőny nagyon széthúzó és inkoherens adatokat mutat. Vitathatatlanul a korábbiaknál szigorúbb tudományos és oktatói elvárásokat kell(ene) érvényesíteni. A továbblépés érdekében szükséges lenne egy tanszéken belüli belső konszenzus kialakítása, hogy az egyes beosztásokban lévő kollégáktól mi várható el pl. évente legalább egy lektorált cikk vagy három évente egy lektorált kismonográfia, évente legalább két konferenciarészvétel vagy három évente egy konferenciaszervezés, a tudományos előmenetel tervezett, határidőkhöz szabott megvalósítása (PhD, habilitáció, DSc) stb. Az oktatói tevékenységgel kapcsolatos elvárásokat a foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza, mindenki kapcsán azt kell(ene) érvényesíteni, az annak megfelelő óratartási tevékenységet elvárni.
Kutatóműhelyek
A tanszékhez kapcsolódóan, jelen sorok írójának vezetésével egy kutatócsoport is létrejött: a Nemzeti Pénzverésünk Fénykora Kutatóműhely. Feladata a magyar kulturális örökség meghatározó részét képező magyar pénztörténet legkiemelkedőbb korszakának új szempontok alapján történő vizsgálata és a kutatási eredmények közzététele. Tavaly sikeresen rendeztük meg a VII. Fiatal Numizmaták Konferenciáját, idén pedig ősszel egy Mohács-konferenciával, valamint a mohácsi éremlelet feldolgozó monográfiával jelentkezünk.
Tervben van (volt) egy másik kutatóműhely megalapítása is, amely a Kar névadója, Nemeskürty István (1925–2015) eszmei hagyatékának elsősorban történettudományi elemeit gondozná, és létrejöhetne ezáltal egy Nemeskürty Archívum is. Miközben az egyetem vezetése felismerte a Nemeskürty-örökség jelentőségét, a tanszéken az ezzel kapcsolatos – nagy trombitaszóval bejelentett – előkészületek elakadtak, a kutatóműhely mindeddig nem jött létre…
Összegzés
Aki a fenti sorokat elolvassa, talán egyetért velem abban, hogy az elmúlt időszakban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán, annak Történelem és Társadalom Tanszékén történettudományi szempontból vitathatatlanul megőrzendő oktatási és tudományos értékek jöttek létre, de az is nyilvánvaló, hogy a korábbi időszak egyértelműen helytelenítendő, politikailag motivált „adottságaitól” ideje megszabadulnunk: eljött a korrekció, a finomhangolás ideje.